Goethe - A rmkirly (Zvodszky Zoltn)
Ki vgtat, mint szl, br zord az j? Egy frfi j, s hozza gyermekt; a hvs szltl gy vja t, s oly bsan nzi a szenvedt.
, mondd, j gyermekem, szlj, mi bnt? Jaj, nzd csak ott a rmkirly ll, sok dsze, ke gy csillogott. - Mit ltsz, nem rm, csak kd van ott. -
- J gyermek, jjj, a vram szp, ott vgan jtszom veled, mg lsz; benn sznes, tarka a hmes rt, s anym nked adja sznes kntst. -
- gy flek, jaj, flek, mondd, nem hallod mg, hogy engem suttogva csbt a rm? - Lgy nyugton, maradj nyugton, ne flj: csak hervadt lombot zrget a szl. -
- Jjj, drga gyermek az erdn t, ahol tndr lnyaim vrnak rd; vidm dallal hvnak e szpsges nk s tncolva lomba ringatnak k.
- gy flek, jaj, flek, most hallottad jl, az jben tndrek hangja szl! - E hang, mely zsong, hisz jl hallom n, szl suttog a fkon, s jtszik a fny.
- Te szp legny, nos, vramba jjj, lgy enym, de vlem ha nem jssz, gy elviszlek n. - gy flek, jaj, vgem, ott vgtat felm, kt karja tfog, gy bnt a rm! -
Hogy zi, hajtja, a l szinte szll, mert sr s jajgat a kis lzas szj; s hogy vgre otthonba r, karjban gyermeke mr nem l.

|