A gót írás elsõ emlékei már a 11. században felbukkannak, de ez az -- Angliából kiinduló -- írásmód csak a 13–14. században terjed el szélesebb körben. A gótikus írás a karolingi írás kerekded betûformáival szemben keskeny, szögletes betûformákat alkalmazott, s nem idegenkedett a funkció nélküli kalligrafikus cikornyáktól sem. Visszaszorulása mindenekelõtt a firenzei humanista tudósok hatására következett be, akik az antik szerzõk felkutatott munkáit másolva barbárságnak érezték volna, ha a római klasszikusok szövegeit gót betûkkel írják. Ezért felújították a littera antiqua, azaz a régi betû használatát -- ezt nevezzük humanista írásnak. A humanista folyóírás megteremtése Niccolo Niccoli nevéhez fûzõdik a 15. század elején.
Kódex-kézírás a Képes Krónikából
A legtávolabbi zászlón a Képes Krónika betűit láthatjuk. A hazai kódex-irodalom legbecsesebb emléke a XIV. század közepén keletkezett, Nagy Lajos udvarában. A szép metszésű írás, a nagyszerű illuminátori munka máig csodálatra készteti még francia gótika kódexeitől elkényeztetett szemet is. De nem csupán a korabeli európai kódexek közt is párját ritkító szépsége miatt, hanem a korai magyar történelem legnagyobb volumenű elbeszélő forrásaként is méltó arra, hogy gótikus textuális írásképével a legrégebbi korszakot idéző zászlónkra kerüljön.
Gothic Cursive Minuscule and Majuscule 15th century
Gothic Document Script 14th century
Early Gothic Majuscule 13th century | |
Carolingian Majuscule 12th century |
| |